Az összesített IQ és az általános szint
Az összesített IQ a kilenc tesztrész eredményét összefoglaló pontszám. Átlaga 100, szórása 15, ezért azt mutatja meg, hol helyezkedsz el az általános szinthez viszonyítva.
Ha az öt kognitív terület között nagyobb különbség van, az összesített IQ önmagában nem választja szét, melyik feladatforma megy könnyebben és melyik okoz több terhelést. Például magasabb verbális megértés és alacsonyabb feldolgozási sebesség mellett a két oldalból képzett összesített IQ köztes értéket mutathat.
Az összesített IQ az általános szint kiindulópontja. Ezután az öt területen a legnagyobb különbséget, majd a kilenc tesztrészben ennek az eltérésnek a részleteit érdemes megnézni.
A magyar változat pontozása jelenleg a japán nyelvű kiadáshoz igazodik; a magyar adatgyűjtés még folyamatban van.
Az összesített IQ skáláját a BrainTypeIQ pontozási módszere magyarázza. Ha a megjelenő elemeket a jelentés képernyőjén is szeretnéd látni, nyisd meg a mintajelentést, és olvasd tovább ezt a cikket.
Az öt kognitív terület megmutatja, mely feladatformák erősek
A BrainTypeIQ az összesített IQ mellett öt kognitív képességet mutat.
| Terület | Mit mutat? |
|---|---|
| Gc | A szókincs és tudás használatát a megértéshez, döntéshez és kifejezéshez |
| Gf | Kapcsolatok és szabályok felismerését először látott problémákban |
| Gv | Formák és helyviszonyok fejben kezelését |
| Gwm | Információ ideiglenes megtartását és egyidejű feldolgozását |
| Gs | Látott információ rövid idő alatti megítélését és pontos formába öntését |
Minél közelebb áll a radardiagram a körhöz, annál kisebbek a területek közötti különbségek. Minél kiugróbb a formája, annál nagyobb az eltérés. A legmagasabb és legalacsonyabb terület megmutatja, mely feladatformák között jelent meg a pontszámkülönbség.
A területi és tesztrész-pontszámok eltérő skálán vannak
A jelentés kétféle pontszámot használ.
- Területi pontszám — IQ-skála, átlag 100, szórás 15
- Tesztrész-pontszám — standardpontszám-skála, átlag 50, szórás 10
Ha egy terület eredménye 110, egy tesztrészé pedig 55, mindkettő kissé átlag feletti eredményt jelez a saját skáláján. A két szám nagysága azonban közvetlenül nem hasonlítható össze. Ha közös skálán szeretnéd látni őket, a percentilist érdemes összevetni.
Az öt terület és a kilenc tesztrész kapcsolatát a BrainTypeIQ kilenc feladata mutatja be.
Mit jelent a területi pontszámok mellett a „±4”?
A területi pontszám mellett megjelenő „±4” arra emlékeztet, hogy a pontszámot nem szabad mozdulatlan, egyetlen értékként olvasni. Nem azt jelenti, hogy minden terület mérési hibája pontosan 4 pont. Ha például 112 jelenik meg, az eredményt nem egyetlen 112-es értékként, hanem a mérési változást is tartalmazó becslésként érdemes érteni.
Ezért 108 és 112 között nem érdemes egyetlen kis különbség alapján egyértelmű erősséget vagy nehézséget kijelölni. Először a legnagyobb területi eltérést keresd meg, majd nézd meg, hogy a kilenc tesztrész eredménye is ugyanabba az irányba mutat-e.
A mérési hiba és a megbízhatóság részleteit a BrainTypeIQ megbízhatósági mutatói ismertetik.
A kilenc tesztrész megmutatja a területi különbségek részleteit
Miután megnézted a területi eredményeket, az adott területet alkotó tesztrészeket is érdemes összevetni.
Nézd meg, hogy egy területen belül a tesztrészek azonos irányba mutatnak-e, vagy nagyobb különbség van köztük. Ha például a Gwm két tesztrészéből csak az egyik alacsonyabb, mielőtt az egész Gwm-et nehézségként értelmeznéd, azt is nézd meg, milyen sajátos feltételt kér az adott tesztrész.
Magas összesített eredmény mellett a „legalacsonyabb” tesztrész is lehet átlag feletti. Fordítva, alacsonyabb összesített eredmény mellett is lehet olyan tesztrész, amely a saját profilon belül egyértelműen magasabb. A tesztrész-pontszámot az átlaghoz és a saját többi tesztrészhez viszonyítva is érdemes olvasni.
A GAI és CPI összevetése
A GAI a Gc, Gf és Gv, a CPI pedig a Gwm és Gs eredményeit foglalja össze.
- A GAI magasabb a CPI-nél — A megértés, a következtetés és a téri-vizuális feldolgozás eredményei magasabbak a munkamemória és a feldolgozási sebesség eredményeinél.
- A CPI magasabb a GAI-nál — A munkamemória és a feldolgozási sebesség eredményei magasabbak a megértés, a következtetés és a téri-vizuális feldolgozás eredményeinél.
- Kicsi a különbség — A két képességcsoport eredményei közel vannak egymáshoz.
A GAI és CPI különbsége azt mutatja, hogy az eredményben inkább a válasz megtalálásához szükséges gondolkodás vagy az információ fejben tartása és a rövid idő alatti feldolgozás kapott magasabb pontszámot.
A részletes értelmezést a GAI és CPI különbsége adja.
Az agytípus és a pontszámok kapcsolata
Az agytípus a GAI/CPI, a verbális/nem verbális oldal és a Gwm/Gs pontszámviszonyait összefoglaló besorolás. Nem a típusnévvel érdemes kezdeni, hanem az összesített IQ, az öt terület és a kilenc tesztrész után: így látszik, miből áll össze a besorolás.
A 9 típus és 27 profil működését a BrainTypeIQ agytípusai mutatják be.
A jelentésből a következő lépés kijelölése
Végül az eredményt a tényleges tanulási vagy munkahelyi helyzettel lehet összekötni.
- A munkafolyamatban több olyan feladatforma kaphat helyet, amely a magasabb területre épít.
- Az alacsonyabb területet igénylő feladatokhoz több időt, több lépést vagy külső eszközt lehet hozzáadni.
- A legnagyobb területi különbségnél azt lehet megfigyelni, hol jelenik meg ugyanez a különbség a hétköznapokban.
Ha például a Gwm alacsonyabb, a több utasítás külön jegyzetekben maradhat. Ha a Gs alacsonyabb, több idő hagyható a rövid idő alatti, nagy mennyiségű feldolgozást kérő folyamatra. A jelentés használata akkor teljes, ha nemcsak megnézed a pontszámot, hanem egy tényleges feltételt is megváltoztatsz.
A kognitív profil tanulásban és munkában való használatát a kognitív profil alapjai magyarázzák.
Kognitívprofil-magyarázatok mintázatok szerint
További mintázatokat a kognitív profilról szóló cikkek között találhatsz.