A BrainTypeIQ összesített IQ-ja nem a kilenc feladatban adott helyes válaszok egyszerű száma. Az eltérő formájú és nehézségű feladatokat külön pontozza, a nyerspontokat közös skálára váltja, majd csak ezután egyesíti.
A BrainTypeIQ négy lépésben képezi az eredményeket
A válaszoktól az eredményekig a folyamat a következő:
| Lépés | Feldolgozás | Eredmény |
|---|---|---|
| 1. Feladatonkénti pontozás | A válaszok helyességét és az időkorláton belüli teljesítményt pontozza | Kilenc nyerspont |
| 2. Feladatpontszámra váltás | A japán nyelvű kiadás összehasonlítási alapját és az életkori információt alkalmazza | Kilenc, közös skálára helyezett feladatpontszám |
| 3. Összetett pontszámok képzése | Egyesíti a feladatpontszámokat | Öt terület, GAI, CPI és összesített IQ |
| 4. Agytípus képzése | A kognitív pontszámok mintázatát rendezi kategóriákba | Kilenc típus és 27 profil |
A kilenc feladat pontozása
A szókincset, következtetést, vizuális-téri feldolgozást és emlékezetet mérő nyolc feladatnál a helyes válaszok száma adja a nyerspont alapját. A feldolgozási sebességet mérő szimbólumkeresésnél a korlátozott idő alatt helyesen feldolgozott elemek száma és a hibák együtt alakítják az eredményt.
A feladatok eltérő kérdésszámúak, nehézségűek és válaszformájúak, ezért ugyanaz a nyerspont nem jelenti ugyanazt mindegyikben. A nyerspontot először az adott feladat összehasonlítási alapjához viszonyítja a rendszer, és csak utána lesz belőle más feladatokkal összevethető pontszám.
A kilenc feladat tartalmát és az öt területhez rendelését a kilenc feladat mérési terve mutatja be.
A japán nyelvű kiadás normája és az életkor alakítja a feladatpontszámokat
A japán nyelvű kiadásban az azonos elemzési feltételek mellett a tesztet első alkalommal befejező 841 fő adataiból feladatonként elkészült a nyerspont-eloszlás. A rendszer azt nézi, hogy a kitöltő nyerspontja hol helyezkedik el ebben az eloszlásban, majd a kilenc feladatot közös skálára váltja.
Az életkor és a kognitív teljesítmény kapcsolatát is figyelembe veszi a feladatpontszámoknál. Így az olyan feladatokban, ahol az életkorral jellemzően változik a teljesítmény, az összehasonlítás azonos életkori feltételek között történik.
Az 841 fős minta kiválasztását, az életkori információ kezelését és a norma ellenőrzését a BrainTypeIQ japán nyelvű kiadásának normaképzése írja le. A magyar változat pontozása jelenleg ehhez a japán nyelvű kiadáshoz igazodik; a magyar adatgyűjtés még folyamatban van.
A kilenc feladatból öt terület, GAI, CPI és összesített IQ készül
A közös skálára váltott feladatpontszámok a következő eredményekhez járulnak hozzá:
| Eredmény | A számításban használt feladatok |
|---|---|
| Öt terület | A Gc, Gf, Gv, Gwm és Gs területhez rendelt feladatok |
| GAI | A Gc, Gf és Gv feladatai |
| CPI | A Gwm és Gs feladatai |
| Összesített IQ | Mind a kilenc feladat |
Az összesített IQ a kilenc feladat közös szintjét, az öt terület pedig a képességek közötti mintázatot mutatja. A GAI és CPI a verbális megértéshez, következtetéshez és vizuális-téri feldolgozáshoz kapcsolódó feladatokat, illetve a munkamemóriát és feldolgozási sebességet külön fogja össze. Az összesített IQ és az öt terület tehát nem külön tesztekből származik: ugyanazon kilenc feladat eredményeinek eltérő összegzése.
Az összetett pontszámok stabilitását a megbízhatóság és mérési hiba mutatja be. Az agytípus-besorolás sem külön kérdőívből készül, hanem az itt számolt kognitív pontszámok mintázatából. Az egyes eredmények jelentését az IQ-profil értelmezése részletezi.