A normaképzés a feladatok nyerspontjait az összehasonlítási csoporton belüli helyzetre váltja, hogy IQ-ként lehessen őket értelmezni. A BrainTypeIQ japán nyelvű kiadása azt a 841 főt használja összehasonlítási alapként, akik első alkalommal, azonos elemzési feltételek mellett fejezték be a tesztet. A magyar változat pontozása jelenleg a japán nyelvű kiadáshoz igazodik; a magyar adatgyűjtés még folyamatban van.
Több mint 2 000 kitöltési előzményből 841 fő lett az összehasonlítási alap
A japán nyelvű kiadásban több mint 2 000 befejezett kitöltési előzmény gyűlt össze. Ezek között azonban ismételt kitöltések, illetve a mai feladatoktól vagy pontozási feltételektől eltérő korábbi kitöltések is szerepeltek.
Ezért az elemzésnél a válaszadási helyzetet, a kitöltési előzményt, a használt feladatokat és a pontozási feltételeket egyeztették. Így maradt meg az a 841 fő, aki a jelenlegi kilenc feladatot azonos feltételekkel első alkalommal fejezte be. A kilenc feladat összehasonlítási alapja ennek a 841 főnek a nyerspont-eloszlásából készült.
Ugyanezt a 841 fős japán nyelvű mintát használja a BrainTypeIQ megbízhatósági elemzése is.
A BrainTypeIQ IQ-ja és percentilise azt a relatív helyet mutatja, amelyet az eredmény a japán nyelvű kiadás azon kitöltőinek csoportjában foglal el, akik első alkalommal fejezték be a tesztet. Az IQ 100, IQ 120 és IQ 130 percentilisei ehhez a közös skálához adnak tájékozódási pontot.
A normaképzés a nyerspontokat összehasonlítható IQ-ra váltja
Ugyanaz a 20 helyes válasz nem feltétlenül jelent azonos képességszintet, ha más a feladat kérdésszáma, nehézsége vagy az összehasonlítási csoport. A kilenc feladat nyerspontját ezért ahhoz viszonyítják, hol helyezkedik el a japán nyelvű 841 fős eloszlásban, majd közös skálára váltják, amelyen a feladatok összehasonlíthatók.
A feladatpontszámokból az öt terület, a GAI, a CPI és az összesített IQ képzésének menetét a BrainTypeIQ pontozási módszere mutatja be. A norma, a megbízhatóság és az érvényesség eltérő szerepét az IQ-tesztek mérési minősége választja szét.
A 18–54 évesek 739 fős csoportja segített az életkori tendencia figyelembevételében
A nyerspont-eloszlások kialakításához mind a 841 fő adatát használták. Az életkori modell ugyanakkor elsősorban a 18–54 évesek 739 fős csoportjára épült.
| Terület | Az életkori információ kezelése |
|---|---|
| Gc, kristályos intelligencia | Nem kap életkori korrekciót |
| Gf, Gv, Gwm és Gs | A feladatpontszámokban megjelenik az adatokban ellenőrzött életkori tendencia |
Ennek oka, hogy az egyes képességek és az életkor kapcsolata eltérő. A képességek életkori változását az intelligencia és öregedés részletezi.
A felosztásos ellenőrzésben az életkori csoportok átlagos összesített IQ-ja legfeljebb 3,77 ponttal tért el
A 841 fős összehasonlítási alapot az életkori összetétel megőrzésével 70%-os tanulóadathalmazra és 30%-os ellenőrző adathalmazra osztották. A 70%-os tanulóadathalmazból kialakított átváltást a tőle független 30%-os ellenőrző adathalmazra alkalmazták, majd ezt az eljárást 100 különböző felosztással megismételték.
A négy életkori csoport átlagos összesített IQ-jában megmaradó legnagyobb különbség 3,77 pont volt. A fel nem használt adatokon is 4 pont alatt maradtak az életkori csoportok átlagkülönbségei, ami az életkori tendenciát figyelembe vevő összehasonlítási alap stabilitását mutatja.