Az IQ 100 minden életkorban az azonos korúak átlagát jelöli
A WAIS és más IQ-tesztek standardpontszámai azt mutatják, hol helyezkedik el valaki a vele azonos korúak csoportjában. Az IQ 100 ezért húsz- és hetvenéves korban is az adott korcsoport átlagához közeli eredményt jelenti.
A magyar WAIS-IV a részfeladatok nyerspontjait életkor szerinti átváltási táblázatokkal értékeli, majd ezekből képezi az indexpontszámokat és a Teljes teszt IQ-t (TtIQ). Emiatt ugyanaz a részfeladati nyerspont különböző korcsoportokban eltérő értékelt pontszámot jelenthet.
Ezért azonos, életkorra korrigált IQ mellett egy fiatal felnőtt és egy idősebb ember helyes válaszainak száma vagy feldolgozott mennyisége nem feltétlenül azonos. Az IQ nem a feladatban nyújtott nyers teljesítmény, hanem az azonos korúak közötti helyzet. A pontszámok és népességarányok kapcsolatát az IQ-pontszámok jelentése részletezi.
Az intelligencia képességenként eltérően változik
Az életkorral nem az intelligencia egésze csökken azonos arányban, hanem a képességprofil egyensúlya változik. Egy körülbelül 30 kognitív feladatot vizsgáló kutatás szerint a legmagasabb teljesítmény ideje a késői kamaszkortól a hatvanas évekig terjedt; az intelligenciának nincs egyetlen közös csúcséletkora.
| Képesség | A jellemző feladatokban mért legmagasabb teljesítmény időszaka | Átlagos későbbi változás |
|---|---|---|
| Feldolgozási sebesség (Gs) | késői kamaszkor–korai húszas évek | Már a felnőttkor korai szakaszától könnyebben csökken |
| Fluid következtetés (Gf) | húszas évek | Az ismeretlen szabályokat és kapcsolatokat kezelő teljesítmény fokozatosan csökken |
| Téri-vizuális feldolgozás (Gv) | húszas évek | A forgatást, helyzetviszonyokat és összeállítást kérő feladatokban könnyebben csökken |
| Munkamemória (Gwm) | késői húszas–korai harmincas évek | Az információ megtartása mellett annak átrendezését vagy frissítését is igénylő feladatokban könnyebben csökken |
| Kristályos intelligencia (Gc) | ötvenes–hatvanas évek | Közép- és idősebb felnőttkorig növekszik, majd később fordul csökkenésbe |
A táblázat életkori sávjai nem azt jelentik, hogy minden képességnek egyetlen, rögzített csúcséletkora van. A vizsgálatban szereplő jellemző feladatoknál megfigyelt időszakokat mutatják.
A sebesség, az ismeretlen problémákban való következtetés és az információkezelés korábban változik
A feldolgozási sebességnél (Gs) nem az egyszerű jelzésre adott reakció változik legkorábban, hanem az olyan sorozatos műveletek, mint több jelölt közötti választás, összevetés vagy kódok megfeleltetése. Rövid időkorlát mellett akkor is kevesebb elem készülhet el, ha a feladat értése és pontossága megmarad.
A fluid következtetés (Gf) is fokozatosan csökken a fiatal felnőttkor után. A változás abban látszik, amikor egy először látott probléma szabályát kell felismerni, vagy több feltételt kell egyszerre összevetni.
A munkamemóriánál (Gwm) a rövid idejű, változatlan megtartásnál inkább azok a feladatok érzékenyek, amelyek fordított sorrendbe rendezést, átrendezést vagy frissítést kérnek. A téri-vizuális feldolgozásnál (Gv) sem pusztán az alak felismerése változik, hanem az alak fejben való forgatása, a részekből kész forma összeállítása és több helyzetviszony kezelése.
A szókincs és a tudás közép- és idősebb felnőttkorig növekedhet
A kristályos intelligencia a tanulással és tapasztalattal megszerzett szókincs, általános tudás és fogalmak megértésre, illetve magyarázatra való használata. Mivel a tudás felnőttkorban is felhalmozódik, életkori pályája eltér a feldolgozási sebességétől és a fluid következtetésétől.
Egy 18–89 évesek szókincsteljesítményét vizsgáló kutatás szerint több szókincsfeladat eredménye 64–66 éves korig emelkedett, majd kezdett csökkenni. A szókincset is tartalmazó kristályos képességek átlaga szintén a hatvanas évekig növekszik.
Ezért a közép- és idősebb felnőttkor átlagos képességprofiljában a felhalmozott szókincs és tudás viszonylag magasabban marad, mint a rövid idő alatt végzett feldolgozás vagy az ismeretlen problémák megoldása. A feldolgozási sebesség változását nem az intelligencia egészének csökkenéseként, hanem az azonos korúakhoz viszonyított eredmény és a képességek egyensúlya fényében érdemes értelmezni.
A BrainTypeIQ japán nyelvű kiadásában a Gf, Gv, Gwm és Gs pontszámába az egyes területeken megfigyelt életkori trendeket is beépítették. A magyar változat pontozása jelenleg a japán nyelvű kiadáshoz igazodik; a magyar adatgyűjtés még folyamatban van.