A kristályos intelligencia a megszerzett tudás megértésre és magyarázatra való használata
A kristályos intelligencia nem csak a tudás mennyiségében, hanem abban jelenik meg, hogy tudod-e ezt a tudást megértésre és magyarázatra használni. Ide tartozik, hogy egy új magyarázatot összekapcsolsz a már ismert szókincscsel és háttértudással, több fogalom közös és eltérő vonásait rendezed, majd az értett tartalmat a másik ember számára is érthető szavakkal fejezed ki.
Milyen helyzetekben látszik a kristályos intelligencia szintje?
| Helyzet | Magasabb Gc esetén | Alacsonyabb Gc esetén |
|---|---|---|
| Szókincs és szakkifejezések | Könnyebben kapcsolódnak az ismert szavakhoz, ezért a jelentésük is gyorsabban összeáll | Az ismeretlen szavakat tartalmazó magyarázat megértéséhez több idő kell |
| Háttértudás | A kihagyott előfeltevések pótlásával könnyebb megragadni a szövegkörnyezetet | Ha az előfeltevések nincsenek kifejezetten kimondva, nehezebb felépíteni a tartalom értelmét |
| Fogalmak rendezése | Könnyebb több fogalom közös és eltérő vonásait szavakba rendezni | A pusztán elvont magyarázatból nehezebb megragadni a jelentést, több konkrét példa kell |
| Magyarázat és kifejezés | Meghatározások és indokok könnyebben megfogalmazhatók a helyzethez illő szavakkal | Nehezebben találod meg a tartalomhoz illő szavakat, ezért a magyarázat hosszabbá vagy kevésbé rendezetté válhat |
A beszélgetésben, munkában és tanulásban megjelenő konkrét helyzeteket az alacsonyabb verbális megértésről szóló cikk részletezi.
A WAIS-IV-ben leginkább a Verbális megértés indexben (VmI) jelenik meg
A WAIS-IV Verbális megértés indexe (VmI) három alapvető részfeladatból áll: a Hasonlóságokból, a Szókincsből és az Információkból. A Megértés kiegészítő részfeladat.
| Részfeladat | Központi tartalom |
|---|---|
| Hasonlóságok | Két szó vagy fogalom közös vonásának felismerése és elmagyarázása elvont kapcsolatként |
| Szókincs | Szavak jelentésének megértése és pontos meghatározása |
| Információk | Oktatásból és élettapasztalatból szerzett általános tudás felidézése |
| Megértés | Társadalmi szokások vagy gyakorlati döntések okának nyelvi elmagyarázása |
A Szókincs és az Információk közvetlenül használják a szókincset és az általános tudást. A Hasonlóságok és a Megértés a megszerzett tudás mellett azt is megkövetelik, hogy fogalmakat és indokokat rendezz szavakba. A VmI nem pusztán a tudás mennyiségét, hanem a tudás megértésre és magyarázatra való használatát is jelzi.
A kristályos intelligencia tanulásból, tapasztalatból és kultúrából épül fel
A Gc oktatás, olvasás, beszélgetések és munka során épül fel, és akkor használható könnyebben, amikor az új tudás kapcsolódik a már meglévő szókincshez és fogalmakhoz. A felhalmozódó tudás tartalma a használt nyelvvel, a lakóhellyel, az oktatással és a kultúrával együtt változik.
A szókincs és a tudás használata általában későbbi életkorig fejlődik, illetve marad viszonylag stabil. Ezzel szemben az ismeretlen problémák megoldásához szükséges következtetés és a feldolgozási sebesség korábban kezd változni. Az egyes képességek életkorral járó változásait az intelligencia és öregedés ismerteti.
A kristályos és a fluid intelligencia közötti különbség
A kristályos intelligencia (Gc) és a fluid intelligencia (Gf) között az a fő különbség, hogy már megszerzett tudást használsz-e, vagy ismeretlen kapcsolatokra jössz rá a helyzetben.
| Terület | Elsősorban ezt használja | Konkrét példa |
|---|---|---|
| Gc: kristályos intelligencia | Megszerzett szókincs, tudás és fogalmak | Szakkifejezések és háttértudás segítségével megértesz egy szöveget |
| Gf: fluid intelligencia | Ismeretlen információk közötti kapcsolatok és szabályok | Egy először látott ábrasorból felismered a szabályt |
Új területen a Gf segít felismerni az ismeretlen kapcsolatokat. Az eközben megtanult szavak és gondolkodási módok Gc-ként épülnek fel, és a következő magyarázat vagy probléma megértésének alapjává válnak.
A BrainTypeIQ a szókincs (ellentétek) és a verbális analógiák eredményéből képez Gc-pontszámot, amelyet Gf, Gv, Gwm és Gs mellett mutat meg.