A Hasonlóságok feladatában két szót közös, magasabb rendű fogalommal kell összefoglalni
A WAIS-IV Hasonlóságok feladatában azt kell saját szavaiddal elmondanod, miben egyezik két megadott szó. Nem elég az egyik szót magyarázni vagy egy mindkettőhöz kapcsolódó eseményt említeni: olyan magasabb rendű fogalmat kell megnevezni, amely mindkettőt magában foglalja.
Ez nem vizsgálati feladat, csak példa: a térképalkalmazás és az útvonaltervező alkalmazás közös vonása nem pusztán az, hogy mindkettő okostelefonon használható. Azt is mondhatod róluk, hogy olyan információs eszközök, amelyek segítenek megtervezni az útvonalat a célhoz. Ez a válasz a két eszköz központi funkcióját fogja össze egy fogalomban.
Az értékelés középpontjában nem az áll, hány elvont szót használsz vagy milyen hosszan válaszolsz. Az számít, hogy a két jelentést össze tudd vetni, a mindkettőt legjobban leíró közös pontot válaszd ki, és ezt tömören meg tudd fogalmazni.
A magyar WAIS-IV-ben a Hasonlóságok a Szókincs és az Információk mellett a Verbális megértés index (VmI) egyik alapvető részfeladata.
A Hasonlóságok pontszámában megjelenő képesség
Magas pontszám esetén erősséged, hogy több konkrét példából kiemeled a közös lényeget, és rövid következtetéssé vagy elvvé rendezed. Ez akkor is hasznos, amikor egy szöveg lényegét egy mondatban kell összefoglalni, különböző eseteket ugyanahhoz a problémához kell kapcsolni, vagy megtanult példákból más helyzetben is használható szabályt kell felismerni.
Alacsonyabb pontszámnál az egyes szavak vagy konkrét tartalmak még érthetők lehetnek, de nagyobb terhelést jelenthet közülük kiválasztani a közös lényeget és tömör következtetéssé formálni. Előfordulhat, hogy a közös pont megvan, de a válasz csak példák felsorolása marad, vagy nehéz röviden, az értékeléshez szükséges formában kimondani.
A Szókincs és az Információk más feldolgozást kérnek
A Hasonlóságok, a Szókincs és az Információk egyaránt a már megszerzett szavakat és jelentésbeli tudást használják. Abban különböznek, mit kell ezzel a tudással közvetlenül megválaszolni.
| Részfeladat | Közvetlenül elvárt válasz | Központi feldolgozás |
|---|---|---|
| Hasonlóságok | Két szó közös vonásának elmagyarázása | Konkrét példákból a közös lényeg kiemelése és magasabb rendű fogalommá rendezése |
| Szókincs | Egy szó jelentésének elmagyarázása | Szókincstudás előhívása, a jelentés pontossága és nyelvi megfogalmazása |
| Információk | Általános tényekre vonatkozó kérdés megválaszolása | Felhalmozott általános ismeretek előhívása |
Ha a Hasonlóságok eredménye feltűnően alacsonyabb a Szókincsnél, a szavak és az egyenkénti magyarázatok érthetők lehetnek, miközben nagyobb terhelést jelent több konkrét példából közös pontot kiemelni, majd egy következtetéssé vagy szabállyá rendezni. Ilyenkor egy szöveg részletei világosak lehetnek, de nehezebb röviden összefoglalni a lényegét; egy megbeszélésen az egyes vélemények érthetők, de nehezebb elrendezni a közös kérdést.
Ha a Hasonlóságok és a Szókincs is alacsonyabb, a közös pont keresése előtt már a szavak jelentésének megértése is több terhelést adhat. Ha az Információkhoz képest alacsonyabb a Hasonlóságok eredménye, inkább több tartalom rendezése és közös jelentés kialakítása lehet megterhelőbb, mint a megjegyzett tények előhívása.
Mindhárom a szavak és tudás használatának képességét mutatja más nézőpontból. A részfeladatok közötti különbségek teljes eredményen belüli értelmezését a WAIS-IV-eredmény értelmezése mutatja be.
A BrainTypeIQ verbális analógiái másféle választ kérnek
A BrainTypeIQ verbális analógiái egy minta szópárjából kiindulva azt kérik, hogy válaszd ki azt a másik szópárt, amelyben ugyanaz a kapcsolat jelenik meg. A WAIS-IV Hasonlóságok feladatával közös, hogy az egyes szavak jelentésén túl a fogalmak közötti kapcsolatot kell felismerni.
A különbség az, hogy a WAIS-IV Hasonlóságok feladatában egy szópár közös fogalmát kell saját szavaiddal megadni, a BrainTypeIQ verbális analógiáiban pedig a mintával azonos kapcsolatú szópárt kell kiválasztani. A választásos forma kisebbre veszi a szabad válasz megfogalmazásának terhét, és arra a következtetésre összpontosít, hogy a szavak kapcsolati mintája átvihető-e egy másik párra.