A magyar WAIS-IV eredményében a Teljes teszt IQ (TtIQ) az általános szintet, a négy index közötti különbségek pedig azt mutatják, milyen feltételek mellett lehet könnyebb vagy terhelőbb a teljesítmény.
A részfeladatok eredményei és a vizsgálat közbeni megfigyelések segítenek abban, hogy a pontszámkülönbséghez konkrétabb feladatfeltételt lehessen kapcsolni. Az eredmény olvasásának középpontjában az áll, hogyan jelenik meg ugyanez a különbség a munkában, a tanulásban vagy a beszélgetésben.
A TtIQ az általános képességszintet mutatja
A Teljes teszt IQ (TtIQ) több kognitív területet összegző pontszám. Átlaga 100, szórása 15, így az azonos korúakhoz viszonyított általános kognitív képességszintet mutatja.
A leleten szereplő percentilis azt jelzi, hol helyezkedik el az eredmény az azonos korúak csoportjában. A konfidenciaintervallum a mérési bizonytalanságot figyelembe vevő pontszámtartományt adja meg. A TtIQ ezért nem rögzített, egyetlen pontos érték, hanem ilyen tartománnyal együtt értelmezhető eredmény.
A TtIQ önmagában nem mondja meg, melyik feladatformában tudsz könnyebben teljesíteni, és melyiknél nő meg a terhelés. Ezt a négy index bontja ki. A TtIQ jelentését részletesebben a Teljes teszt IQ-ról szóló cikk magyarázza.
A négy index különbségei a könnyebb és terhelőbb feltételeket mutatják
A Verbális megértés (VmI), Perceptuális következtetés (PkI), Munkamemória (MmI) és Feldolgozási sebesség (FsI) eredményei egyszerre mutatják az azonos korúakhoz viszonyított pontszintet és a saját profilon belüli relatív különbségeket. Az indexek tartalmát a WAIS-IV indexeiről szóló cikk részletezi.
Ha például az FsI 95, a többi index pedig 120 körül van, az FsI az azonos korúakhoz képest átlagtartományban maradhat, miközben a saját profilon belül relatíve alacsonyabb. Ilyenkor a rövid idő alatt végzett vizuális keresés, összevetés vagy kézzel írt válasz nagyobb akadályt jelenthet ahhoz, hogy a megértés és következtetés erőssége is jól érvényesüljön.
Így az indexkülönbség nemcsak azt jelzi, melyik pontszám magasabb vagy alacsonyabb, hanem azt is, hogyan változhat ugyanannak az embernek a teljesítménye a feladat feltételei szerint.
Ha a szakvélemény indexkülönbséget elemez, a statisztikai szignifikancia azt jelzi, hogy a különbség meghaladja-e a mérési hibával magyarázható eltérést. A bázisarány, vagyis az előfordulási arány pedig azt jelzi, hogy hasonló különbség milyen gyakran jelenik meg a normacsoportban. A két adat a négy indexből kirajzolódó különbségek megbízhatóságáról és ritkaságáról ad további információt.
A részfeladatok és a vizsgálat közbeni megfigyelések mutatják meg a különbség okát
A négy indexből a területek közötti különbség látszik. A részfeladatok megmutathatják, hogy ez inkább vizuális keresésnél, hallott információ megtartásánál, írás közben vagy időkorlát mellett jelent meg. A részfeladatpontszámok átlaga 10, szórásuk 3, ezért más skálán vannak, mint a 100-as átlagú TtIQ és indexpontszámok.
Ugyanazon FsI-n belül a Szimbólumkeresés és a Kódolás más-más feldolgozást igényelnek: a Szimbólumkeresésben jeleket kell megtalálni és összevetni, a Kódolásban pedig egy megfeleltetési szabály alapján jeleket kell írni. Ha csak az utóbbi eredmény alacsonyabb, nem elég annyit mondani, hogy „alacsony a feldolgozási sebesség”: a kézírás, a szabály folyamatos használata vagy a feladatmenet is hozzájárulhatott a nagyobb terheléshez.
Ha az MmI a saját profilon belül alacsonyabb, a vizsgálat közben pedig a több egymás után elhangzó információ megtartása nehezebb, és ez a hétköznapokban is ismétlődik, a lépések egyenkénti közlése vagy írásos rögzítése lehet hasznos. Ha az FsI relatíve alacsonyabb, és pontos munkavégzés mellett gyakran kifutsz az időből, azt lehet megfigyelni, változik-e a teljesítmény, ha több idő, más válaszforma vagy kisebb egyszerre kezelt mennyiség áll rendelkezésre.
Az eredmény értelmezésében nem maga a pontszámkülönbség a végpont, hanem az, hogy a vizsgálat közben mely viselkedésben jelent meg, és a mindennapokban hol ismétlődik. A kognitív profil tanulásban és munkában való használatát a kognitív profil alapjai mutatják be.