Az IQ-n belüli különbségek és a fejlődési zavarok összefüggenek
Amikor a jó megértési vagy következtetési képesség együtt jár az információ megtartásának, a váltásnak, az időn belüli feldolgozásnak vagy a befejezés nehézségével, könnyebben érthetővé válik az a helyzet, hogy „a bonyolult dolgok mennek, a hétköznapi feladatok mégsem stabilak”.
Csoportátlagban ASD esetén a feldolgozási sebesség gyakran alacsonyabb a következtetésnél, ADHD esetén pedig a munkamemória átlagos eredménye enyhén alacsonyabb (WAIS-IV és WISC-V metaelemzése). A részletes különbségeket az ADHD kognitív profiljáról és az ASD kognitív profiljáról szóló cikk tárgyalja.
Az IQ-n belüli különbségek ugyanakkor az általános népességben is gyakoriak: a WAIS-IV standardizálási mintájában a résztvevők több mint 70%-ánál legalább egy index statisztikailag szignifikánsan eltért a saját négy indexének átlagától. A fejlődési sajátosságokkal összefüggésben nem az a döntő, hogy van-e különbség, hanem az, melyik folyamatot teszi instabillá a hétköznapokban.
Miért lehet valaki jó bonyolult feladatokban, miközben a hétköznapi feladatok nem mennek stabilan?
Valaminek a megértése és annak végigvitele hétköznapi feladatként különböző folyamatokat igényel.
| Folyamat | Mi szükséges hozzá? | Hogyan jelenhet meg a hétköznapokban? |
|---|---|---|
| Megértés és következtetés | A szavak jelentésének és a probléma szerkezetének megragadása | A bonyolult magyarázat érthető, és megoldás is található. |
| Megtartás és frissítés | A cél, a feltételek és a köztes eredmények fejben tartása | A szóban kapott utasítás vagy a munka közbeni feltétel kiesik. |
| Váltás és újrakezdés | Megszakítás vagy változás után visszatérés az eredeti célhoz | Félbeszakítás után eltűnik az aktuális helyzet vagy a következő lépés. |
| Feldolgozás és válaszadás | Keresés, összevetés és írás elvégzése időn belül | A tartalom érthető, de a bevitel vagy ellenőrzés nem készül el időben. |
| Befejezés | A teendő felidézése, ellenőrzése és leadása | A tartalom elkészül, de a beadásig nem jut el. |
Egy nehéz terv vagy vizsgafeladat lehetővé teszi, hogy hosszabban egyetlen feladatra figyelj, és használd a megértést vagy következtetést. Ezzel szemben egy költségelszámoláshoz vagy iskolai beadandóhoz emlékezni kell a határidőre, össze kell gyűjteni a szükséges dolgokat, ellenőrizni kell a szabályokat, be kell írni az adatokat, majd le kell adni az anyagot.
Vagyis nem arról van szó, hogy a bonyolult dolgok mennek, az egyszerűek pedig nem. A látszólag egyszerű hétköznapi feladatok sok olyan lépésből állnak, amelyekben az illető kevésbé tud stabilan működni.
A WAIS indexei segíthetnek a megértés, következtetés, munkamemória és feldolgozási sebesség átgondolásában. A feladat elkezdésében, a váltásban, az idő kezelésében és a befejezésben azonban olyan végrehajtó funkciók is szerepet játszanak, amelyeket az IQ-indexek nem fednek le teljesen. A munka közben megakadó lépések felbontását a Miért nem halad a munka, ha közben érted a feladatot? című cikk tárgyalja részletesen.
Minél jobban kompenzál az erősebb képesség, annál kevésbé látszik a nehézség
A jó megértési és következtetési képességedet arra is használhatod, hogy pótold a megterhelőbb lépéseket: például a szövegkörnyezetből kikövetkeztesd a kimaradt tartalmat, a lépések megjegyzése helyett minden alkalommal újragondold a működésüket, vagy a beszélgetést tudatos szabályokká és forgatókönyvekké alakítsd.
Magas IQ-jú ADHD-s felnőtteknél előfordulhat, hogy a végrehajtó funkciók az általános népesség mércéje szerint átlagos tartományban vannak, mégis alacsonyabbak a hasonlóan magas képességűekéhez képest. A magas képesség nem szünteti meg a nehézséget: az eredményt az átlagos tartományig emelheti, miközben a szükséges idő és fáradtság kívülről kevésbé látszik. Időkorlát, párhuzamos feladat, hirtelen változás vagy fáradtság mellett a kompenzáció már nem elég, ezért egy korábban sikerült feladat sem ismételhető meg stabilan. Az a helyzet, amikor a magas képesség és a fejlődési vagy tanulási nehézség kölcsönösen elfedi egymást, a 2E-ről szóló cikkben is megjelenik.
A környezet gyakran a jól menő helyzetekben látott magas képességet teszi elvárássá. Emiatt ha valaki összetett tartalmat ért, de a leadásban, a szükséges dolgok összekészítésében vagy a rutinfeladatokban hibázik, könnyen úgy értelmezik, hogy „érti, mégsem csinálja”, vagy hogy „képes lenne rá, csak nem figyel eléggé”.
Ha a szóbeli utasítás írásban kevesebb hibával követhető, a feladat köztes határidőkkel végigvihető, vagy a párhuzamos feladatok leállításával pontosabb lesz a munka, akkor nem a szándék hiányát kell feltételezni, hanem azt kell átnézni, melyik folyamatban koncentrálódik a terhelés ezek között a feltételek között.
A fejlődési zavarok kivizsgálásában a pontkülönbség helyett a hétköznapi eltérés a fontos
A fejlődési zavarok kivizsgálásában azt nézik, mekkora az eltérés a strukturált vizsgálati helyzetben megmutatható képesség és a mindennapokban stabilan végigvihető tevékenység között.
| Információ | Mit mutat meg? |
|---|---|
| WAIS és más intelligenciatesztek | Az általános képességszintet, az egyes területek erősségeit és terheléseit, valamint a vizsgálat közbeni időhasználatot és hibázást |
| Fejlődési előzmények és több helyzetből származó információ | Mióta állnak fenn a nehézségek, és otthon, iskolában vagy munkában hol jelennek meg |
| Adaptív viselkedési skálák, hétköznapi értékelések és interjúk | A ténylegesen instabil viselkedést, a használt kompenzációt és a feltételekkel változó működést |
Előfordulhat, hogy valaki a rendezett vizsgálati helyzetben jól teljesít, miközben a megszakításokkal és több határidővel járó hétköznapokban nem tud ugyanígy haladni. Ezért a fejlődési zavarok kivizsgálásában a fejlődési előzményeket és több helyzetből származó információt, az adaptív viselkedést és a vizsgálat közbeni megfigyelést a teszteredményekkel együtt veszik figyelembe.
A WAIS-pontszámok különbségére sem alkalmazható egységesen az, hogy „15 pont felett nagy a különbség”: a használt tesztváltozat kritikus értékeit és bázisgyakoriságait kell figyelembe venni. Az eredménylap olvasásáról a WAIS-eredmények értelmezése szól.
Az IQ-n belüli különbségek fejlődési zavarok kivizsgálásában való használatának értelme az, hogy azonosíthatóvá váljon, mely képességek kompenzálnak, mely lépésekben gyűlik össze a terhelés, és milyen feltételek mellett nem elég már a kompenzáció. Innen lehet konkrétabbá tenni, milyen környezetben jön ki könnyebben a képesség, és milyen támogatásra van szükség. A képességek közötti különbségek munkahelyi, beszélgetési és tanulási helyzetekre való alkalmazását a kognitív profilról szóló cikk magyarázza.