ADHD-ban a munkamemória átlagosan alacsonyabb
ADHD-ban a munkamemóriát (Gwm) igénylő feladatok eredménye csoportátlagban alacsonyabb, és ezt gyermekeknél és felnőtteknél is kimutatták. A munkamemória azt jelenti, hogy a szükséges információt rövid ideig megőrzöd, miközben ezzel az információval végzed a következő műveletet.
A WAIS-IV/WISC-ben látható csoportátlagos különbség kicsi, az ADHD-csoportok átlaga pedig továbbra is az átlagtartományban van. A magyar WAIS-IV ezt a területet Munkamemória indexként (MmI) jelöli. Az egyéni MmI átlagos vagy magasabb értéke ugyanúgy együtt járhat ADHD-val és hétköznapi nehézségekkel. A részletes átlagértékeket és az IQ egészének mintázatát az ADHD és IQ, WAIS-IV mutatja be.
A hétköznapokban általában nem a már megszerzett tudás tűnik el. Inkább az esik ki, amit éppen használsz: a következő teendő, a frissen kapott utasítás vagy a munka köztes eredménye. Az információ megtartása és használata ugyanabban a pillanatban válhat nehézzé.
Ha elterelődik a figyelem, kieshet a cél, az aktuális hely és a következő lépés
Munka közben egyszerre tartod fejben, mi a cél, hol tartasz, és mi következik ezután.
Értesítés, zaj, egy másik ügy vagy egy felbukkanó gondolat elviheti a figyelmet. Ilyenkor az eredeti munka állapotának megtartása megszakad. Ha visszatéréskor nem idézhető fel rögtön a cél és a köztes állapot, a képernyőt vagy az anyagot újra kell nézni, hogy egyáltalán kiderüljön, mi volt a teendő.
Ezért a figyelem elterelődése nemcsak a kieső percek miatt nehezíti a munkát, hanem azért is, mert minden megszakítás után újrakezdési költséget okoz. Egy rövid válasz után újra és újra el kell olvasni az eredeti anyagot, vagy egy másik megnyitott lap mellett elmarad az eredeti feladathoz való visszatérés.
Az ADHD-val együtt járó feledékenységet aszerint lehet három részre bontani, hogy mi és mikor esik ki.
| Ami kiesik | Gyakori helyzet | Mi történik? |
|---|---|---|
| Friss információ | Több utasítás, beszélgetés, fejszámolás | Egy másik művelet, például a mondat második felének meghallgatása vagy a válasz megfogalmazása közben nem marad meg az első feltétel. |
| Félbehagyott cél | Értesítés, másik ügy, több párhuzamos feladat | Újrakezdéskor nem áll helyre az eredeti cél, a befejezett pont és a következő lépés. |
| Későbbi teendő | Elvinni valamit, kapcsolatba lépni valakivel, leadni egy anyagot, időpontot foglalni | A „később megteszem” szándék nem jut eszedbe a megfelelő időben vagy helyen. |
A későbbi teendőknél a prospektív memória is szerepet játszik: ez segít a megfelelő pillanatban felidézni a jövőbeli szándékot. A feledékenységet nem érdemes egyetlen MmI-pontszámmal megmagyarázni. Ha világossá válik, mi és mikor esik ki, a szükséges külső támasz is pontosabban kiválasztható.
Úgy helyezd el az információt, hogy kiesés után is vissza lehessen térni
A központi megoldás az, hogy az információ kiesése után is a környezetből derüljön ki, hol tartottál a munkában. Nemcsak a határidőt, hanem az újrakezdéshez szükséges részleteket is érdemes külső eszközben rögzíteni.
| Terhelő helyzet | Hogyan maradjon meg az információ? |
|---|---|
| Több szóbeli utasítás | A feladatot, feltételeket és határidőt írásban is megkapni, majd egyszerre végrehajtható egységekre bontani |
| Munka közbeni félbeszakítás | Mielőtt félbehagynád, egy sorban leírni: „cél / eddig elkészült rész / következő lépés” |
| Későbbi teendő | Olyan időpontra és helyre beállított emlékeztetőt használni, ahol a feladat elvégezhető, és egyetlen műveletet megnevezni, például „küldd el a mellékletet” |
| Szükséges tárgyak | Állandó helyet kijelölni, és a távozáskor útba eső helyre tenni őket |
| Több feladat | Egyetlen listában láthatóvá tenni, mi van folyamatban, mire vársz és mi készült el |
Például az „árajánlat” feliratú jegyzetből visszatéréskor még újra össze kell rakni a feladatot. Ha azt írod le, hogy „az árajánlat mennyiségi oszlopa kész; következőként a harmadik sor egységárát kell átírni”, ebből a mondatból azonnal folytatható a munka.
Minél több jegyzet és alkalmazás van, annál több figyelmet kér az is, hogy hol kell keresni az információt. Ha a későbbi teendőknek a naptár, a munkának egyetlen lista, a szükséges tárgyaknak pedig állandó hely szolgál, a külső rögzítés visszatérési pontként használható.
A külső rögzítés célja nem a munkamemória „megerősítése”. Az a célja, hogy kevesebb mindent kelljen fejben tartani, és az eredeti cél meg az aktuális hely akkor is visszaállítható legyen, ha közben kiesik az információ. Az ADHD-tól független munkamemória-megoldásokat és a tréning korlátait az alacsonyabb munkamemória tárgyalja; az elindítás, félbeszakítás, újrakezdés és befejezés különválasztását a munka megakadó lépései mutatják be.